Pár hete fedeztem fel, hogy a Filmmúzeumon műsorzárástól adáskezdésig indul meg csak igazán az élet. Finomabbnál finomabb chill out, downtempo, ambient, minimal és társai zenéket adagolnak, miközben "válogatás a Fimmúzeum privátfilm archívumából" címen régi idők videói forognak a zenék alatt. Nem csak hallgatni, nézni is érdemes. Kíváncsi vagyok, ki passzíthatja össze ennyire (szerintem) jól a képet és a zenét.
A mai nap kicsit gyengébb volt, Jamiroquai egyik lemezével kezdték az éjszakát, amiről gyorsan el is kapcsoltam, de most nem tudok elszakadni a képernyőtől, ugyanis Yonderboi csorog dalról dalra. (Mellesleg ha valaki tud valamit arról, hogy Yonderboi-jal mi van, szóljon, mert hiánycikk nagyon.) Egyébként nem jellemző, hogy ennyire populáris zenéket válogassanak össze, sajnálom sokszor, hogy nem írnak sem előadót, sem számcímet, mert így csak annyit tudok, hogy hallottam egy állati jó számot, de instrumentális dalként se számcímet nem tudok tippelni, sem előadót.
Filmmúzeum: az én zenetévém
2009.08.28. 03:13A bejegyzés trackback címe:
https://dorsz.blog.hu/api/trackback/id/tr811343309
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.