Tavaly a bécsi kísértésnek ellen tudtam állni, de idén már nem sikerült. Miután elhatároztam a Kylie Minogue-koncert után, hogy kiemelt állójegyért soha többet nem adok ki 20.000 Ft-nál többet (max. Depeche Mode-ra, csak nem ezen a turnén), Madonna 30.000 Ft-os Gold-jegye bőven tűréshatáron kívülre esett, olyan jegyért meg nem adok pénzt, amivel esély sincs az első sorra. Igaz, amikor indult a jegyértékesítés, gyorsan beruháztam egy aranyos ticketbe, amit aztán egy kis haszonnal tovább is adtam, mert a Kincsem Parkba koncertre menni öngyilkosság, hiába szól a történet egyik, ha nem Az Istennőmről.
A sors úgy hozta, hogy a koncert előtt 2-3 nappal jött a lehetőség, hogy 15.000 Ft-ért enyém egy Gold jegy, csak menjek, elvégre Madonna-ról van szó, nem hagyhatom ki. Belegondolva, hogy féláron a Gold-jegy nem rossz buli, főleg ha azt veszem, hogy a saját jegyemen nyert kis haszonnal együtt 5.000 Ft-ért akár első sorban is lehetek EGY MADONNA-KONCERTEN, végülis még a hülyének is megéri.

A koncert előtti nap éjjel jött az üzenet, hogy már sokan táboroznak kint, sorszámokat osztogatnak a sorbanállóknak és ha csak másnap délre érünk ki, ahogy az eredeti terv szólt, kb. a Golden Circle közepében ha lesz helyünk. Mivel éjjel nem volt ingerem Budapestre utazni (nem is volt mivel), belenyugodtam, hogy ezt buktam, de legalább valahol elöl leszek, ahonnan még látok is majd valamit.

2009. augusztus 22-én dél körül Jani haverommal el is értük a Kincsem Parkot. Irány a kapunkhoz, sorszámozott karszalag felvesz, még belefértünk az elkerített várakozók körébe, úgyhogy innen mehettünk is ebédelni meg pihenni, mert az első 200-ban már tuti benne voltunk.
Azért ami állapotok ott a kis ketrecben voltak... Mert kb. mi még a legfrissebbek közé tartoztunk, volt, aki már éjjel is kint volt, meg 1-2 napja. Sziget flashback erősen.
2körül mi is visszatértünk csövezni, nehogy lemaradjunk valamiről, és a nem túl baráti időjárás és kimerültség elérte, hogy már a puszta földön nyomtuk a woodstock-ot, mert ezt bírni nem lehet (én meg főleg kidőltem, mert hetek óta nem tudok aludni).

A beengedés kicsit furcsa volt, mert a jegyen 17:30 szerepelt, ami alapján azt saccoltam, hogy itt 6-nál előbb nem jutunk be, aztán 4kor riasztottak, hogy 16:30-kor go. Gyorsan mindenki felpattant, nekem sikerült korlátközelbe kerülni, pontosabban felkenődni, hogy levegőt kapjak, és ne essek pánikba. Kiderült úgy fél óra múlva, hogy téves riasztás volt, úgyhogy mindenki lazított. Ezt még eljátszottuk egy-kétszer, és végül 18:15kor megindult a futás. Hogy miért nem arra mentem, amerre tanácsolták ismerősök a koncert előtti napon, én sem tudom, bár valószínűleg az játszott be, hogy emberrel ütközni nem akartam, viszont a tömeg pont a rossz irányba sodort, cumi. Ezúton üdvözlöm a Kincsem Park tervezőjét, hogy ekkora placcot sikerült összedobni, a koncertszervezőt, hogy nem a Puskásba szervezték a bulit, és minden tiszteletem a lovaké, hogy ezt a baromi nagy távolságot le tudják futni, ráadásul gyorsan, és egy teljes kört. A 3. ellenőrzési pont után feladtam a számolást, hogy hány kapun kellett átmenni, mire végre a GC-be kerültem, és folyamatosan futottak el mellettem az emberek, úgyhogy nagyon nem strapáltam már magam.
Erősebb lökést az adott, amikor megláttam/hallottam, hogy Anyánk épp a kifutó végén próbál. Amúgy is oda akartam állni, hát rákapcsoltam, bár korlát már így sem jutott sajnos. Egyébként ez most lehet perverz, de baromi hangulatos volt, ahogy Madonna a naplementében soundcheckkel, a sok állat meg rohan be mint a meszes, és közben már party-zik. :D 2-3 szám lement a soundchecken, aztán Anyu eltűnt, és megindult a tilitoli.

Janiék beálltak a kifutó közepéhez 3.-4. sorba, én kicsit kintebb eső részen 2. sort fogtam, de elég elszántnak tűnt a környezet, én meg kezdtem rosszullenni, úgyhogy egy nagy sóhaj után feladtam, mert tudtam, hogy most az elszántságomat a biológia fogja legyőzni és elájulok. Azért előtte még felmértem a színpadot. Ilyen "tákolmányt" sem minden nap lát az ember. De még én sem láttam ilyet soha, pedig pl. a Genesis színpada már elég komolynak számított. Nagyon durva volt, igazi profi cucc, nem egy fapados valami. Hihetetlen volt.
Érdekes módon nagyon gyorsan elrepült az idő, alig vettem innivalót és találtam meg a merchandise shopot, máris Paul Oakenfold nyomta a setjét úgy este 7körül. Erre szépen visszafutottam a GC-be, a közepén leültem és bólogattam a zenére, ami nem volt rossz, bár olyan jó sem, mint vártam, mert Oaki nem saját dalokból válogatott. Talán egy órát ha nyomhatott, a csúcs persze Madonna "Celebration"-je volt, a mély meg a set utolsó 5percében a CD ugrálása LoL.

Oakenfold ott akkor nagyon tetszett, bár tulképp a Rádió 1et nyomta, csak ennek nívósabb neve volt: Paul Oakenfold.

Madonna olyan, mint a menetrend, pontos, úgyhogy tudtuk, hogy pontban 21:00kor kezd, addig már nincs sok. 20:45 körül megjelent egy DJ a semmiből, talán ő lehetett DJ Enferno (vagy Inferno, majd kiderül, de most lusta vagyok google-t nyitni), és nagyon csúnyán lemosta Oakit. Az egy dolog, hogy ő is kb. csak slágereket pörgetett, de vegyítette a régit az újjal (pl. ahogy a Hillary Duff-féle "Reach Out" átment az alapdalba, a Depeche Mode "Personal Jesus"-ébe), és valahogy feelingesebb volt, meg jobb. A tömeg is jobban vette, még az idősebb korosztály is, akikkel körbe voltam véve.

Teltek a percek, majdnem 9óra, már melegítettem az izmokat a pörgésre, hogy mindjárt indul, erre Madonna helyett színpadtechnikusok és építők jelentek meg, és nagyon szőnyegezték a kifutót. Az egy dolog, hogy tudtuk, hogy ezt nem ússzuk meg szárazon, de ilyen lassan dolgozni, és a vége felé, amikor a tömeg már érthetően ideges és türelmetlen volt, még direkt bunkózni is...az kicsit meredek volt, kapták is a középső ujjakat, füttyőt, üres ásványvizes üvegeket, és az anyázást. Megfordult a fejemben, hogy lehet most átélem a Guns 'N' Roses precedenst? :D

22:00 után pár perccel aztán indult a show. Ami hangerő lett hirtelen, egyből a lovakra gondoltam, és nagyon reméltem, hogy egy sem maradt ott, mert hogy ezt nem élnék túl, az tuti.

Candy Shop
Nyitó dal, a lemezen se nagyon kedveltem, itt meg arra pont jó volt, hogy Madonna kiforduljon a trónján és belássunk a lábai közé. B)

Beat Goes On
Egyik kedvenc dalom. Elvileg itt látni kellett volna egy nagy fehér cabrio-t is, ahogy kijön a kifutóra. Ebből a látványból nekem nem sok jutott, arra meg végképp nem emlékszem, hogy az autó hogyan-hová tűnt el. Semmi extra átdolgozáson nem esett át a dal, jó helyen volt.

Human Nature
Sose tudtam eldönteni, hogy ezt a dalt szeretem-e vagy sem, viszont ez a koncertverzió nem jött be, túl volt torzítva. Britney Spears a kivetítőn poén volt, a dal végi "It's Britney, bitch" poén2, de amúgy...

Vogue
Klasszikus, nekem már túlságosan is, a könyökömön jön ki. A háttérvetítés tetszett, Madonna tánca is, főleg ahogy az elején a kifutó végén kicsit még jobban kiemelik. A háttértáncosok ruhája szerintem gáz, nem jött be (bár ennek a turnénak kb. egy ruhája, ha tetszik igazán).

Die Another Day
Amire szétugráltam és szétordítottam magam. Tökéletes, perfekt, imádom! Ahogy a végén bepörög, nah ott volt hajrázás részemről ezerrel. Kicsit hülyének nézhettek, hogy pont akkor tombolok és ordítok a legjobban, amikor Madonna színpadon sincs, de így legalább csukott szemmel csakis a düböörgő zenét kellett átélnem.

Into The Groove
Régi nagy kedvenc, ezen a turnén Cassius "Toop Toop"-jával felborsozva. Hangulatos volt, az ugrókötelezés jó ötlet (bár ebből se láttam semmit). Ennél a dalnál érezni lehetett, hogy Madonna szívesen fiatalodott vissza, jókedvűnek tűnt.

Holiday
Csúnya dolog, de erre a dalra abszolút nem emlékszem a koncertről. :S

Dress You Up
Madonna és a gitár. Nem tetszett, bár a turné előző körében az ugyanitt szereplő "Borderline" se jött be, sokakkal együtt továbbra is nagyon várjuk a "Burning Up"-ot - és én nem bánnám, ha gitár nélkül lenne.

She's Not Me
Nah. Ezt imádtam. Amúgy is egyik kedvenc számom a "Hard Candy"-ről. A háttérkivetítést aranyba foglalnám, nagyon klassz összefoglalója Madonna kaméleonizmusának. Annó a "Music" az MTV EMA-n hasonló backdropot kapott, azt is imádtam, olyan jól össze tudják ollózni ezeket, jobbak, mint egy videóklip. :)
Jót pörögtem erre a dalra. Itt is volt poén: Madonna 4 régi énje jelent meg a kifutó végén beöltözött, ahogy láttam férfiak formájában. Persze szépen ki lettek osztva, meg lettek alázva, és a menyasszony kapott egy elég forró csókot.

Music
A turné előző körében itt úgy emlékszem a "Heartbeat" szerepelt, aminek most is örültem volna, de sajnos kimaradt. Bevezetésnek jött a "last night the DJ saved my life", aztán music makes the people come together, elég erősen belemixelve Fedde LeGrand "Put Your Hands Up"-ja. És tényleg, itt kb. mindenki már táncikált, vette a lapot és nem csak néző volt. Talán a Jacko tribute-perc is itt volt, de erre nem esküszöm meg. Amit hiányoltam: Madonna a tavalyi promotour során a dal "megszakadása" alatt rendesen kinyögdécselte magát, de itt most kihagyta. Kár.

Here Comes The Rain Again/Rain
Videointerlude. Tulajdonképp a Eurythmics "Here Comes The Rain Again"-jének végébe kicsit belecsempészték a "Rain" refrént. A 3 interlude közül ez tetszik legkevésbé, nem jönnek be az ufófejű rajzbabák.

Devil Wouldn't Recognize You
Nagy kedvenc, tökéletesen előadva. Imádtam, ennyi.

Spanish Lesson
Indult a spanyol-roma-román-latin multikulti blokk. És épp mikor már jó kezdett lenni a buli, megindult a mélyrepülés (sokak szerint is, nem csak szerintem). Ez a dal úgy förtelem, ahogy van: lemezen is, élőben is, mindenhogy, ezt nagyon mélyre el kellene ásni. Brrrrr. Ha láttam volna a tangóból valamit, talán pozitívabb élmény maradt volna a dal, de látni ismét nem sokat láttam, úgyhogy ez a dal kínszenvedés emlék marad.

Miles Away
Végre egy kedvenc dal, a másik a "Devil..." mellett, ami értelmet ad a spanyol blokknak. Bár a kivetítést nem igazán értettem, nekem úgy rémlett, hogy repterek és útlevelek szerepelnek, az összes országot felsorolva, ahol a Sticky And Sweet tour megfordult, de lehet csak a klippel keverem. Azért szerettük.

La Isla Bonita
A Confessions tour-on hangulatos volt, amúgy a "Vogue" mellett a másik általam könyöktájon érzett dal. Most még be is volt romásítva, úgyhogy jaj. (Nem vagyok romaellenes, még mielőtt valaki erre lyukad ki, egyszerűen csak nem szeretek hegedűszóra bulizni, meg sztem nem illik Madonna-hoz. Majd ha ilyesmi hangulatra vágyom, megyek Gogol Bordello-ra, de szerintem az soká lesz még.)

Doli Doli
Román népdal. Madonna-nak annyi szerepe volt benne, hogy a kifutó végén vodkázott. Valami bácsika nyomta nagyon a dalt, én meg közben egyre inkább kezdtem az esőkabátba bújni, és arra gondolni, hogy ha ez a blokk kimaradt volna, nem áznánk ronggyá, és még az utolsó vonatomat is elérném.

You Must Love Me
Egy szép nyári estén szép szerelmes-könnyes-összebújós dal lehetett volna, viszont a szakadó esőben... Bár így is szép volt, lehet az égi csatornák is emiatt eredtek meg. :) Sikeresnek mondható volt az A4es lapos akció is, Madonna-n látszódott, hogy örül neki. Szívesebben hallottam volna a "You'll See"-t.

Get Stupid
A kötelező elgondolkodtató meszidzs, állati jó zenei aláfestéssel, és egy domina Madonna-val, aki ebben a kiadásában amúgy hónapok óta a háttérképem is a gépen. :P A videót is kedvelem az üzenete miatt, bár (eskü nem akarok fikázni, de ha egyszer a Confessions Tour az alapmű) a "Sorry Remix" a CT-n jobb volt.

4Minutes
Nem volt sose nagy kedvenc a dal, itt azért jól elvoltam vele. Megvolt a "dominókockákon" autókázás, Justin Timberlake kivetítve, meg persze Timbaland is. Kivetítésnek jó volt a mélynyomó.

Like A Prayer
Újabb kötelező elem: vallási téma, világ vallásai come together. Régi kedvencem a dal, mikor kiskoromban megkérdezték, hogy melyik a kedvenc klipem, mindig azt mondtam, hogy az, amelyikben Madonna az égő keresztek előtt táncol. :) Tudva Madonna vallási fanatizmusát, így már kicsit erőltetett volt nekem, viszont maga a dal Meck feat. Dino "Feels Like Home"-jával felturbózva kicsit nagyon ütött. És az amúgy is egész keményen szóló hangzásra itt rányomták az extrabasszust, ami a Puskást lehet omlásnak indította volna, így mégis jobb helyen volt ez a koncert a Parkban.
A koncerten Madonna  "vergődés"-tánca nagy kedvencem, de nekem nem fizetnek azért, hogy így tomboljak, és inni sem tudok annyit, hogy ezt nagyközönség előtt bevállaljam bármelyik bulin, úgyhogy marad a gyönyörködés. Jól nyomja, nah. :)

Szintén a turné mostani szakaszára került be, talán a "Hung Up" helyett. Egyszer néztem meg videón, nem tetszett, de élőben egész élvezhető volt. Sőt. Jó volt.

Ray Of Light
A Confessions-ön nem szerettem, most meg nem emlékszem rá... Itt már annyira ömlött az eső, hogy nem nagyon tudtam a koncertre figyelni. :// De a "Hung Up"-nak ehelyett szerintem többen örültek volna.

Give It 2 Me
Nagy kedvenc a koncert végén, tökéletes záródal. Urgálni sajnos már nem tudtam Madonna-val, eddigre a lábaim teljesen felmondták a szolgálatot, és így is már térdig csurr víz volt a nadrágom, nem akartam fentebb tornászni a helyzetet. Igazi hangulatbomba volt még az esőben is, utolsó mindent bele. Szerettük ezt is. :)

Nem dobtam el az agyam zeneileg ettől a tourtól, sem a setlisttől, sem a dalok átváltoztatásától, nagyon hiányzik Stuart Price zsenije és finomsága (ráadásul az ő stílusa közelebb áll hozzám, mint Timbalandé), ettől függetlenül mégis nagyon élvezhető show volt a javából, valahogy jól kiegészítette egymást a zene és a látvány, és végülis ez az egész teljesen illett is a "Hard Candy"-érához. Madonna nagyon aranyos, valahogy sosem hittem, hogy tényleg ennyire szereti a rajongóit, de most látva, szerintem ő őszinte, nem csak akkor jófej, amikor DVDre veszik a műsort. Szimpatikus volt tőle, hogy az erős szél és eső ellenére kijött táncolni, egy lépést sem változtatott semmin azt hiszem, és még az eső elleni kabátját is egyszer ha felvette. És tette ezt annak ellenére, hogy amúgy nagyon is érzékeny a testére, óvja, védi (és agyongyötri, hehe), de most nem kímélte magát, mert a rajongói érte jöttek, és érte szenvedtek azok, akik ott az orra előtt tomboltak. És ezért hálás volt, ő is beleadott mindent. Szép szimbiózis volt, igaz a magyar közönség hátulról talán még az osztrákoknál is halvérűbb, bár főleg 50-es korosztály vett körbe, akik azért biztos még egy Stones-on sem tépnék le az inget-gatyát magukról.
Madonna fáradtan, sticky de sweet mászott fel újra trónjára és elköszönt. Nem hiszem, hogy újra ide fog jönni, de ha még turnézik, talán a közelbe elmegyek érte, mert a Nagyasszony tényleg még a szemetet is képes bonbonos dobozban úgy tálalni, hogy az ember élvezettel nyeli mint kacsa a nokedlit.